A shop rate számítása: A nyereséges vállalkozás titka
A sikeres vállalkozás alapja a jó árképzés, és ebben kulcsszerepet játszik a shop rate kiszámítása. Legyen szó kreatív ügynökségről vagy gyártó cégről, a shop rate meghatározza az egyes ledolgozott órák értékét , így segít elkerülni az alul- vagy túlárazást, és biztosítja a folyamatos nyereségességet. A legtöbb KKV vállalkozás a piacról vesznek át óradíjakat vagy mennek bele árversenybe, aminek a hatásai a vállalat eredményességére ismeretlen. Ezzel a cikkel az volt a célom, hogy egy kicsit másik megvilágításba helyezzem az óradíj kérdést.
Mi is az a shop rate?
A shop rate az a belső üzemi óradíj, amely megmutatja, hogy egy adott vállalkozásnak mennyit kell keresnie minden eladható óráért ahhoz, hogy fedezze a költségeit és elérje a kívánt profitot. Alapképlete egyszerűen:
(Költségek + Profit) ÷ Eladható órák = Shop rate (Üzemi óradíj)
Ez a képlet segít abban, hogy tisztán lásd, mennyit ér egy óra a vállalkozásodban, függetlenül attól, hogy milyen árakat jelenítesz meg az ügyfelek felé.
Miért fontos a shop rate?
Sok vállalkozás az óradíjakat külső forrásokból származó iránymutatások alapján állítja be – ez azonban nem veszi figyelembe a céged egyedi költségstruktúráját és munkaóráit. A shop rate számítása:
– Növeled a pénzügyi kontrollt: Pontosan tudod, mennyit kell keresned ahhoz, hogy a vállalkozásod ne csak működjön, hanem nyereséges legyen.
– Elkerülöd a hibás árazást: Megakadályozza, hogy túlárazás vagy alulárazás miatt elveszítsd az ügyfeleidet vagy csökkenjen a profitod.
– Segít a stratégiai döntésekben: Az egyértelmű, számszerűsített adatok alapján könnyebb dönteni az árképzésről, a beruházásokról és a munkaidő elosztásáról.
Hogyan számíthatod ki a saját üzemi óradíjad értékét?
1. Költségek
A költségek között minden rendszeresen felmerülő kiadást és éves, egyszeri költséget figyelembe kell venni. Ezek közé tartozik:
– Havi kiadások: Csarnokbérlet, gépek lízing díjai, közüzemi számlák, iroda felszerelések, egyéb műhelyben fellépő költségek (munkaruha,géprongy,védőfelszerelések,egyéb kopó alkatrészek). Ezek közül néhány esetben csak egy átlagot tudunk számolni az elmúlt időszakokat figyelembe véve.
– Éves kiadások: Nagyobb beruházások, mint például egy új berendezés vagy egy új CAD-CAM szoftver, de lehet konferenciákon való részvételi díjak is.
– Fizetések: Saját magad és a munkatársaid fizetése, valamint a szerződéses díjak.
– Adók és egyéb kötelezettségek: Ezeket is bele kell számolni a havi költségvetésbe.
Egy gyakori képlet szerint a költségek így számíthatók:
(Rendszeres havi kiadások + 1/12 éves kiadások + saját fizetés + munkatársak díjai) × 1.25 = Teljes költségek
Ez a szorzó (1.25) segít tartalékolni az esetleges váratlan költségekre. A képlet már feltételezi, hogy az adókkal és egyéb kötelezettségekkel megnövelt összegeket tartalmaz.
2. Profit
A profitot már előre be kell építeni a shop rate-be, hogy minden eladható óra már eleve nyereséget termeljen. Például, ha a teljes költséged 20 000 egység, és 20 % profitot szeretnél elérni, akkor a profit összege 4 000 egység lesz, így a teljes “bevételi cél” 24 000 egység
3. Eladható órák
Ez az a tényleges, számlázható munkaidő, amit a csapatod havonta dolgozni tud. Ne feledd, a teljes munkaidőből ki kell vonni a nem számlázható időt, mint például a belső megbeszélések, képzések, szünetek vagy adminisztrációs feladatok. Gyártás esetében még figyelembe kell venni a nem értékteremtő folyamatokat. Egy lézervágógép esetén ilyen idő a lemez felrakása a palettaváltóra vagy a kivágott alkatrészek és hulladékrács eltávolítása. Ezen felül számtalan nem értékteremtő folyamat található a gyártásban. Iparági adatok szerint az eladható órák számát érdemes 20-40% közötti értékkel csökkenteni.
Gyakorlati példa
Tegyük fel, hogy egy hónapra a vállalkozásod teljes költsége 100 000 000 HUF, a kívánt profit 20 % (azaz 20 000 000 HUF), és összesen 160 (10 órás a műszak, de annak 20% nem értékteremtő) számlázható órát tudsz eladni. Ekkor a shop rate így alakul:
(100 000 000+ 20 000 000 ) ÷ 160 = 750 000 HUF/óra
Ez azt jelenti, hogy minden ledolgozott órádnak minimum 750 000 HUF kellene hoznia ahhoz, hogy fedezd a költségeidet és elérd a profitcélt.
Nyílván érdemes ezeket a számításokat költséghelyekre, főbb ágazatokra vagy tevékenységekre elvégezni.
Nézzük meg ezt a számítást lézervágás esetén:
Lézervágás Shop Rate = [(Gép ára ÷ Élettartam hónapok) + Karbantartási költségek + Energia költségek + Munkaerő díjak + Szoftverköltségek + Anyagköltségek] × Biztonsági tényező ÷ Számlázható órák
A berendezés ára és amortizáció: Ha mondjuk vásárolunk egy lézervágó berendezést 600 000 EUR-ért és 5 éven belül szeretnénk leírni, akkor ez az egyszerűség kedvéért lineáris számítással 600 000 EUR ÷ 5 = 120 000 EUR tehát a havi 120 000 EUR ÷ 12 ≈ 10 000 EUR
A karbantartási költségek becslése, ha nincsenek múltbéli adatink, akkor az iparági átlag a beszerzési ár 5-10%-a éves szinten. Természetesen ez nagyban függ a berendezés állapotától, mivel egy használt sokat futott berendezés karbantartási költségek magasabb.
Energia költségek estében az egy órára vonatkozó uralkodó techológiát érdemes alapúl venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vállalkozás döntő többségben szénacélt vág 5 mm alatt oxigén vágógázzal, akkor érdemes az egy órára vonatkozó fogyasztási adatokból átlagot vonni és azt felhasználni. Persze lehet az energia mix számítást is használni, de ehhez szükséges némi múltbéli statisztika.
Szoftverköltségek vagy gyártás előkészítési költségek. Ezt viszonylag kevés vállalkozás veszi számításba. A szoftverkövetési költségek, oktatások költsége, az átlagos előkészítési díjak (rajzolás, javítás, programozás stb…) vagy a munkaállomások díjai mind fontos elemei a napi működési költségeknek.
Anyagköltségek: Nem kifejezetten a felhasznált anyag díjai épülnek be ide. Az külön kalkulációt igényel. Álltalánosságban a selejt arányt, az anyagkihozatali arányt illetve előkészítési költségeket szoktak felszámolni.
Shop rate vs. óradíj
Óradíj:
Az óradíj azt az összeget jelenti, amelyet egy személy vagy vállalkozás minden egyes munkaóra után felszámít. Ez a szolgáltatások árképzésének gyakori módszere, különösen olyan iparágakban, ahol a feladatra fordított idő jelentős tényező a költségek meghatározásában. Ilyenek például az olyan szakemberek, mint az ügyvédek, tanácsadók, vízvezeték-szerelők stb…
Shop rate:
A shop rate általában azt a díjszabást vagy árat jelenti, amelyet egy vállalkozás a létesítményei, berendezései vagy erőforrásai használatáért felszámít. Ezzel gyakran találkozunk olyan iparágakban, mint az autójavítás vagy gyártás.
Az autójavítással összefüggésben például a shop rate az az óradíj, amelyet egy szerviz a munkáért, valamint a szerszámok és berendezések használatáért felszámít. Ez magában foglalhatja az olyan általános költségeket is, mint a bérleti díj, a közüzemi díjak és az alkalmazottak fizetése.
Összegzés
A shop rate kiszámítása nem csupán egy matematikai feladat, hanem a vállalkozás pénzügyi egészségének záloga. Ha pontosan tudod, mennyit ér egy óra a cégednél, könnyebben dönthetsz az árképzésről, és biztosíthatod a folyamatos nyereségességet. Legyen szó kreatív ügynökségről vagy gyártó cégről, a számítás segít abban, hogy ne csak túlélj, hanem virágozz a piacon.
Bővebben a Hogyan válasszunk kalkulációs szoftvert cikkemben foglalkoztam a szoftveres oldallal. A felmerülő költségek gyors és hatékony meghatározásához mindenképpen érdemes valamilyen szoftveres segítséget igénybe venni.